1944. április 3-áról 4-ére virradó éjjelen érte az első bombatámadás Budapestet. A 15. amerikai légi hadsereg pusztító, rengeteg polgári áldozatot követő csapása volt a nyitánya annak a csapássorozatnak, ami közel egy éven keresztül érte hazánkat.
„Villogtak a szirénák, dübörögtek a légoltalmi ütegek, kísérteties motorzúgás reszkettette a levegőt a magyar főváros fölött: mint a hivatalos jelentések beszámolnak erről. Középmagyarország több helyén, így a főváros ellen is terrortámadást intéztek az angol-szász repülőgépek. Komor füstoszlopok törtek az ég felé, lángtenger ölelte át egyik- másik lakóházat” – így számolt be az Új Nemzedék című lap április 4-i száma a magyar fővárost a második világháború alatt ért első bombatámadásról.
A felszállt amerikai kötelékek célja a Dunai Repülőgépgyár és a csepeli repülőgépmotor-gyár, valamint a ferencvárosi pályaudvar volt. A 450 bombázógépből álló támadó köteléket 137 vadászrepülőgép oltalmazta. A kísérővadászok és a bombázók lövészei 24 ellenséges repülőgép lelövését jelentették. A Ferencvárosi pályaudvar és környékére összesen 240 db 500 fontos rombolóbomba csapódott be. A BG 29 db Liberatora 11 óra 28 és 42 perc között 6400–7300 méter magasból 290 db 500 fontos rombolóbombát vetett a rendező pályaudvarra.
„A célpontot füst takarta – jelentették –, a bombák többsége a füst fedte célpontra és a Csepel-sziget északi végére esett nagy szórással.” Felvetődhet a kérdés, ha nem látták a célpontot, akkor mit bombáztak? Azt a tényt, hogy az egy célpontot bombázó kötelékek negyedik-ötödik hulláma a portól és füsttől már nem látott szinte semmit, az amerikai légierő vezérkara a háború végéig nem vette figyelembe – olvashatjuk a Légi Háború Magyarország felett című könyvben.
A magyar fővárost ért kár hatalmas volt, magasra tehető a polgári veszteségek száma, hiszen a találatok számos lakónegyedet és Budapest környéki települést is érintettek.
(Képeken a támadás vázlata, lángoló célpontok, B-17-es támadó kötelék.)
Április 12-én Győrben, a várost ért támadásra
emlékezhetünk.